A tanulmány vezetője, Silvia Maier, a svájci Zürichi Egyetemről, így nyilatkozott:
Eredményeink fontos lépést jelentenek az emberi agy, a stressz és az önkontroll kapcsolatának megértésében. A stressz hatása több idegi úton keresztül érzékelhető.
Hozzátette, hogy az önellenőrzés képességének érzékeny hálózatának több pontján is tapasztalhatunk zavarokat stressz esetén.
A vizsgálatban 29 ember vett részt. Először stresszt idéztek elő bennük, utána választaniuk kellett két élelmiszer közül. A tudósok megállapították, hogy stressz hatására nagyobb valószínűséggel választották az egészségtelen ételt. Miért?
Mert a stressz miatt a mellékvese kortizolt szabadít fel. Ennek a hormonnak köszönhetően megnő az étvágyunk, jobban kívánjuk a magas cukor- és zsírtartalmú ételeket.
Ráadásul stresszevés során nemcsak egészségtelenebbül választunk, többet is eszünk, ráadásul a szervezetünk is másképp dolgozza fel az ételt.
Így jogosan merül fel a kérdés: hogyan kezelhetjük a stresszevést?
1. Ismerjük fel, mi okozza a stresszt. Határozzuk meg azokat a körülményeket és érzelmeket, amelyek a stresszevéshez vezetnek. Miután felismertük őket, lépéseket tehetünk az elkerülésükre vagy legalább felkészülhetünk rájuk.
Munka közben például érdemes zöldteát tartanunk a közelben, és azt kortyolgatni. Illetve tartsunk szünetet minimum óránként, és ropogtassunk el egy almát vagy majszoljunk el valamilyen gyümölcsöt.
2. Ha fizikálisan aktívak vagyunk, jobban ellenállunk a stressznek. Ez a mozgás hatására az agyban felszabaduló kémiai változásoknak köszönhető. A kijárási korlátozás betartásával is lehet sportolni vagy mozogni a járványhelyzet alatt: fussunk egyedül, másoktól biztonságos távolságra, tornásszunk, vagy jógázzunk otthon vagy ha tehetjük, kertészkedjünk, stb.
3. Ha tudjuk magunkról, hogy stressz hatására hajlamosak vagyunk egészségtelenül választani, akkor vegyük körül magunkat egészséges ételekkel és élelmiszerekkel.
Így elvágjuk magunktól a lehetőséget a rossz választásra.
4. Ne tartsunk otthon olyan élelmiszereket, amelyek megkísérthetnek. Például egy adag sütemény a hűtőben, cukorka a szekrényben vagy csokoládé a kamrában. Semmi baj nincs azzal, ha alkalmanként megeszünk egy darab csokit, még akkor sem, ha nem vagyunk éhesek.
A gond a túl gyakori és túlzott egészségtelen választással van, amely ráadásul stressz hatására jön létre.
5. Mindeközben persze nem szabad megfosztanunk a testünket az ételtől – még akkor sem, ha fogyókúrába kezdtünk. Soha nem jó szigorúan korlátozó étrendet követni, különösen stresszes időkben. Egy korlátozó étrend nemcsak hatástalan a hosszú távú fogyáshoz,
hanem károsítja a testi funkciókat, a szellemi egészséget, ráadásul még a stresszt is növeli.
6. Figyeljünk oda a hidratáltságra! A megfelelő hidratáció fenntartása az egészség szempontjából is fontos, ráadásul segíthet megelőzni a stresszt. A dehidratáció ugyanis befolyásolhatja a figyelmet, a hangulatot, az energiaszintet, ami pedig megváltoztatja az étkezési szokásokat.